Ferenczy Museum Center
Ferenczy Museum Center
  • 400
  • 257 572
Forradalom a művészetben? A 20. századi magyar művészet egyik legfontosabb művészeti csoportosulása
Résztvevők: Forgács Éva, Horányi Attila, Pataki Gábor művészettörténészek
Az Európai Iskola a 20. századi magyar művészet egyik legfontosabb művészeti csoportosulása volt. Az utolsó negyedszázad művészettörténet-írásának szemléleti-metodológiai változásai megteremtették a lehetőséget a csoport új típusú, a társadalmi beágyazottságot, a művészeti edukációt, az önérvényesítés lehetőségét is vizsgáló elemzésére. A téma jeles szakértői ezeket a kérdéseket járják körül az izgalmasnak ígérkező beszélgetésben.
Az Európai Iskola - Veszélyes csillagzat alatt (1945-1948) 2024. április 7. - július 28-ig, szerdától vasárnapig 10 és 18 óra között látogatható a MűvészetMalomban.
Ferenczy Múzeumi Centrum
www.muzeumicentrum.hu
@muzeumicentrum
Переглядів: 279

Відео

Takarékos módi - Néprajzi kiállítás a környezetbarát tárgyhasználatról | Ferenczy Múzeum
Переглядів 1616 годин тому
Eleink nemzedékeken át öröklődött mentalitása, a paraszti kultúra jellemző sajátossága volt a takarékos életmód, a tárgyak megbecsülése, használhatóságának meghosszabbítása és az újra felhasználás. A kiállítás e szemléletmód aktualitását kívánja hangsúlyozni: a paraszti életmód példái szemléltetik, miként nyilvánult meg a takarékos mentalitás a mindennapokban, a táplálkozás, öltözködés a környe...
Kudász Gábor Arion: Tropical Depression - áp thấp nhiệt đới | PhotoLab
Переглядів 3116 годин тому
Vietnám a bolygó másik oldalán kellően távol van ahhoz, hogy első pillantásra vadregényesnek és idegennek tűnjön. Ám Kudász Gábor Arion fotóművész, aki két hónapon át barangolt a vietnámi nagyvárosok és kis falvak sűrűjében, belelátott az ott élők mindennapi küzdelmeibe, törekvéseibe, vágyaiba, és amit talált, több szempontból nagyon is ismerős. Az egyes generációk vágyainak összeférhetetlenség...
Egy sámli története - Szvorák Katalin | Takarékos módi
Переглядів 5721 день тому
Családi örökségéről Szvorák Katalin népdalénekes mesél Takarékos módi kiállítás A természettel együtt élő parasztember ésszerűen használta fel, amit a természet felkínált. Háztartásában nem volt szemét, a szerves hulladék visszajutott a természet körforgásába, minden mást eltettek majdani felhasználásra, mert „jó lesz még valamire”. A táplálkozás terén jellemző volt a ciklikusság, az alapvető é...
"A bölcsek kövét keressük..." Az Európai Iskola kapcsolata a kortárs irodalommal
Переглядів 45Місяць тому
Résztvevők: Balázs Imre József, Havasréti József, K. Horváth Zsolt, Standeisky Éva Az 1945 és 1948 közötti időszakban úgy tűnt, hogy az Európai Iskolához hasonlóan az irodalomban is helyet kaphatnak az avantgárd-modernista-szürrealista törekvések, illetve az Iskola egyes teoretikusai által képviselt hermetizmus és tradicionalizmus. Mindeközben már zajlott a magyar irodalmi élet szovjetizálása, ...
Emlékezők és emlékek. Az első Európai Iskola-kiállítások (1973, 1984) az újrafelfedezés jegyében
Переглядів 57Місяць тому
Résztvevők: Kovalovszky Márta, Kovács Péter, Passuth Krisztina, Pataki Gábor A háromrészes beszélgetés-sorozat első alkalma az Európai Iskola meglehetősen rögös Kádár-kori utóéletét veszi számba. Az 50-es évek végén, a 60-as évek elején született, meglehetősen izolált rehabilitálási kísérletek után, először Németh Lajos kísérelte meg értékelésüket a híres Új Írás-vitában. Az ekkor körvonalazódó...
Európai Iskola - Veszélyes csillagzat alatt (1945-1948) | MűvészetMalom
Переглядів 852 місяці тому
Az 1945-1948 között működő, a huszadik századi magyar művészettörténetben jelentős szerepet betöltő, a későbbi generációkra is hatással levő művészcsoport munkásságát új szempontok, kutatási eredmények segítségével mutatjuk be a MűvészetMalomban nyíló tárlaton. A kiállítás megvalósítását több éves kutatómunka előzte meg, amelyben a téma jeles szakértői - Passuth Krisztina, Árvai Mária, Bodonyi ...
Európai Iskola - Veszélyes csillagzat alatt (1945-1948)
Переглядів 1882 місяці тому
Európai Iskola - Veszélyes csillagzat alatt (1945-1948) Kurátorok: Bodonyi Emőke, Pataki Gábor Árvai Mária, Hornyik Sándor, Passuth Krisztina, Várkonyi György művészettörténészek Helyszín: MűvészetMalom, Szentendre, Bogdányi utca 32. A kiállítás 2024. április 7. - július 28-ig, szerdától vasárnapig 10 és 18 óra között látogatható. Az 1945-1948 között működő, a huszadik századi magyar művészettö...
A restaurátorműhelytől a kiállítótérig | Európai Iskola - Veszélyes csillagzat alatt (1945-1948)
Переглядів 1413 місяці тому
Az áprilisban nyíló "Európai Iskola - Veszélyes csillagzat alatt" kiállítás egyik főműve Korniss Dezső Tücsöklakodalom c. festménye. Az alkotás kapcsán Pintea Alízzal, a Ferenczy Múzeumi Centrum restaurátorával beszélgettünk a műhelyben. Ferenczy Múzeumi Centrum www.muzeumicentrum.hu @muzeumicentrum
Műtárgyak érkezése | Európai Iskola - Veszélyes csillagzat alatt (1945-1948)
Переглядів 643 місяці тому
Az 1945-1948 között működő, a huszadik századi magyar művészettörténetben jelentős szerepet betöltő, a későbbi generációkra is hatással levő művészcsoport munkásságát új szempontok, kutatási eredmények segítségével mutatjuk be a MűvészetMalomban nyíló tárlaton. A kiállítás megvalósítását több éves kutatómunka előzte meg, amelyben a téma jeles szakértői - Passuth Krisztina, Árvai Mária, Bodonyi ...
Virtuális élmény a valós térben | Beszélgetés Biró Dáviddal a Felugró ablak c. kiállításról
Переглядів 734 місяці тому
Biró Dávid: Felugró ablak A kiállítás 2023. november 18. - 2024. március 3. között látogatható csütörtöktől vasárnapig 10 és 18 óra között látogatható a PhotoLab×Vajda Múzeumban (Szentendre, Hunyadi u. 1, 2000). Ferenczy Múzeumi Centrum www.muzeumicentrum.hu @muzeumicentrum
Régészeti ásatások a szentendrei Spar áruháznál
Переглядів 2,6 тис.5 місяців тому
Miért kell ásatásokat végezni a nagy beruházások előtt? Mi volt eddig a legkülönlegesebb lelet, amire az FMC régészei bukkantak? A kérdésekre Dr. Rajna András, a Ferenczy Múzeumi Centrum Régészeti Osztályának vezetője válaszol! Szerkesztő: Széles Nóra Videó: Deim Balázs Ferenczy Múzeumi Centrum www.muzeumicentrum.hu @muzeumicentrum
Borsos Lőrinc: A jövő gyermekéhez | MűvészetMalom
Переглядів 1176 місяців тому
A Borsos Lőrinc művészpáros legújabb, A jövő gyermekéhez című egyéni kiállítása az eddig rájuk jellemző alkotói stratégiákhoz képest fordulópontnak tekinthető. A legkorábbi, főként politikai tárgyú, társadalomkritikus, majd az azt követő önmitizáló és önelemző munkákhoz képest az utóbbi időkben kísérletezőbb, a videó- és szerepjátékokkal is rokonítható világépítési stratégiák jellemzik alkotása...
Biró Dávid: Felugró ablak | PhotoLab
Переглядів 507 місяців тому
Az információ értékes áru. A technológiának köszönhetően pedig több millió terrabájt található az interneten. A mesterséges intelligencia (AI) eszközei, például a ChatGPT, most már a mi nevünkben kezelik ezeket az információkat - összegyűjtik, összefoglalják, majd visszaadják nekünk. De az információkezelés mesterséges intelligencia felé történő „kiszervezése” - bármilyen kényelmes is - követke...
A GYŰJTEMÉNY (1900-2022) | Ferenczy Múzeum
Переглядів 1248 місяців тому
A Ferenczy Múzeumi Centrum 2023 tavaszán hiánypótló gyűjteményes kiállítást mutat be A GYŰJTEMÉNY (1900-2022) címmel. Szentendre, mint a modern magyar művészet egyik megkerülhetetlen központja, évtizedeken keresztül formálta a művészeti áramlatokat, párbeszédet folytatva a hazai és a nemzetközi közeggel. A szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum képzőművészeti gyűjteményének fő gyűjtési területe a...
Barcsay Jenő: A formák ritmusa | Kmetty Múzeum
Переглядів 1128 місяців тому
Barcsay Jenő: A formák ritmusa | Kmetty Múzeum
Erdélyi Gábor: Társításaim | Szentendrei Képtár
Переглядів 1168 місяців тому
Erdélyi Gábor: Társításaim | Szentendrei Képtár
Szentendrei Nyitott Templomok Hétvégéje | 2023
Переглядів 2409 місяців тому
Szentendrei Nyitott Templomok Hétvégéje | 2023
Szentendrei művészek Prágában
Переглядів 11411 місяців тому
Szentendrei művészek Prágában
Apropó | Kollár-Klemencz László
Переглядів 3,6 тис.11 місяців тому
Apropó | Kollár-Klemencz László
Atelier | "Akik világítanak a sötétben” | Hajdú D. András: Cataracta - Múlóban a sötétség
Переглядів 28911 місяців тому
Atelier | "Akik világítanak a sötétben” | Hajdú D. András: Cataracta - Múlóban a sötétség
Megnyílt A formák ritmusa | Kmetty Múzeum
Переглядів 132Рік тому
Megnyílt A formák ritmusa | Kmetty Múzeum
A honfoglalás kori Kárpát-medence embertani képe
Переглядів 2,3 тис.Рік тому
A honfoglalás kori Kárpát-medence embertani képe
10. századi fegyveresek aktivitás okozta szkeletális elváltozásainak összehasonlító vizsgálata
Переглядів 908Рік тому
10. századi fegyveresek aktivitás okozta szkeletális elváltozásainak összehasonlító vizsgálata
Az augsburgi csata emlékezete
Переглядів 1,2 тис.Рік тому
Az augsburgi csata emlékezete
A Kárpát-medence 10-11. századi népességének genetikai összetétele és származása
Переглядів 16 тис.Рік тому
A Kárpát-medence 10-11. századi népességének genetikai összetétele és származása
A 10. századi Nyugat és a kalandozó magyarok. Az utóbbi évek eredményeiből.
Переглядів 1,7 тис.Рік тому
A 10. századi Nyugat és a kalandozó magyarok. Az utóbbi évek eredményeiből.
A 881.évi magyar hadjárat időrendi kérdései
Переглядів 1,3 тис.Рік тому
A 881.évi magyar hadjárat időrendi kérdései
Hun szálak a magyar etnogenezis szövetében - reflexió-vázlat régi és új tudományokra
Переглядів 1,7 тис.Рік тому
Hun szálak a magyar etnogenezis szövetében - reflexió-vázlat régi és új tudományokra
11. századi írott források helynévtörténeti vizsgálata
Переглядів 617Рік тому
11. századi írott források helynévtörténeti vizsgálata

КОМЕНТАРІ

  • @childabductioninitaly8946
    @childabductioninitaly8946 11 годин тому

    40:35-nél Álj! "A hunokat török nyelvűnek tartom, tehát az első török jövevény szavakat nyugodtan lehet a hunoktól próbálkozni, származtatni!" - Kicsit nehezen értem. A Hunok idősebbek mint a Türkök. Akkor nem logikus, hogy a Hunok hun nyelvet beszéltek és ha a Türkök tőlük származtatják magukat akkor a türk nyelv is a hunból származik? Így a hunok nem lehettek "török" nyelvűek, de még Türk nyelvűek sem hanem a türkök lehettek hun nyelvűek és e logika mentén "az első török jövevény szavak" gyakorlatilag első hun jövevény szavak. Nem?

  • @childabductioninitaly8946
    @childabductioninitaly8946 11 годин тому

    Legalább megtudtam, hogy ugor nyelvet beszélek. Mert ugye a magyar is a proto-ugor nyelvből fejlődött ki Török Tibor szerint. Akkor bizony a Proto-ugor nyelv folytatása csak az ugor nyelv lehet és mi ugorok vagyunk. Nem értem akkor miért kell magyarnak nevezni magunkat és a többi ugor népet is Hantinak meg Manysinak meg Szamojédnak stb. Ha ők is ugorul beszélnek akkor miért ne lehetnének ugorok? Most már csak azt szeretném tudni, hogy kik azok a magyarok és mi közünk van hozzájuk!

  • @pukcsir
    @pukcsir 7 днів тому

    Tehetség , szerénység, természetesség …………

  • @viktorjuhasz7464
    @viktorjuhasz7464 14 днів тому

    Állatira irigyelem ezt az embert!

  • @szalard
    @szalard 23 дні тому

    Azt lenne érdemes kikutatni, hogy a honfoglalás utáni Kárpát medence lakosságának hány százaléka volt a betelepedő hét törzs tagja, hány volt az azelőtt már itt élő avar utód elem és hány a szláv, frank, stb., indoeurópai nyelvű ember? Engem nagyon érdekelne, hogy a honfoglalóknak mekkora volt az arányuk az akkori népességben? Mert gyanítom, hogy nagyon kevés, ahogyan a mai magyarság genetikai összetételéből gyakorlatilag hiányzanak a honfoglalók génjei. És ez azt mutatja, hogy a honfoglalás előtt a Kárpát Medencében már magyarul beszéltek. Másképp a magyarok úgy jártak volna, mint a bolgár törökök, varég ruszok, germán frankok, osztrogótok, vizigótok, longobardok. Vagyis a nyelvük és kultúrájuk teljesen eltűnt volna. Tehát az avarok, vagy legalább többségük magyarul beszélt. Az a réteg, amely a magyar nyelvet beszélte, valószínűleg az avarok fehér hun összetevője volt.

  • @RadnaiFerenc
    @RadnaiFerenc Місяць тому

    Kár ,hogy nem látszanak a térképek abszolute....

  • @gilgames4539
    @gilgames4539 Місяць тому

    Egy temetőről volt szó, ami rendben van, de a címben szereplő kérdésre mi a válasz?

  • @gilgames4539
    @gilgames4539 Місяць тому

    És amikor ennyi ember integrált ennyi embert, csak meg kellett értsék valahogy egymást...

  • @gilgames4539
    @gilgames4539 Місяць тому

    A kisebbségben lévő honfoglalók integrálták a többségi helyben lakókat, vagy inkább fordítva, a honfoglalók olvadtak bele a többségi helyben lakókba? Inkább a "fordítva"!

  • @laszlohorvath8684
    @laszlohorvath8684 2 місяці тому

    Ez a fiú magyarul is tud ?

  • @laszlohorvath8684
    @laszlohorvath8684 2 місяці тому

    Én inkább László Gyulának hiszek,bár vannak hasonlóságok, kicsit eltorzítva.

  • @tiborjarfas2926
    @tiborjarfas2926 3 місяці тому

    Kalandozó) ragadvány már unalmas eleinkre ! Sajnos szinte gyönyörrel ,sorozatosan említi az előadó , ! Toposz . Nyugati krónikák alapján , jó hogy nem voltak angyalseregek , mert nem arra kérték fel az acsarkodó nyugati grófságok , a Magyar hadakat , hogy jópofizzanak alkalom adtán ! Ma is hemzsegnek , a jópofizós hadak ,( kalandozás) céljaiból ! Lásd azt mint aranytartalékok elkobzása , erőforrások és egyéb ásványi kincsek kifosztásai céljából ! Ha a mi , eleink ezekre a célokra összpontosítottak volna kizárólag , akkor a mai angol , spanyol ,francia és egyéb országok a fasorban sem volnának hozzánk képest a gyarmatosításokban !

  • @janosnagy1307
    @janosnagy1307 4 місяці тому

    Hát hova lettek volna az avarok? Egy krónikánk sem beszél róluk, viszont a régészek már több, mint 60'000 avar sírt tártak fel, és léteznek olyan ismert temetőik, amiknek csak a töredékét tárták fel, főleg azért, mert várhatóan semmit mondó - érdekes leleteket nem tartalmazó - "falusi" temetkezések ezek. Szerte az országban besenyő (pecheneg) temetkezéseket is találkoztak ii, meg az élő népességüket is, A Kárpát medence soha sem lehetett lakatlan, ezért itt sok kis törzs maradvány, törzstöredék is létezett szórványban, valamint Pannóniában maradhattak a rómaiakat kiszolgáló földművesek is: ezeket a mostani történészek "pannonoknak" nevezik.

  • @belatorok5630
    @belatorok5630 5 місяців тому

    Bizony, bizony, azért az lenne az igazi, ha lenne időgépünk arra felültetni pár régészt egyéb szakembert és visszaküldeni őket szétnézni valójában hogy is volt a dolog. :)

  • @belatorok5630
    @belatorok5630 5 місяців тому

    Koponyákat tekintve mostanában használnak már számítógépes tanuló szoftvereket, amik elemzik illetve hasonlítanak, következtetnek, hogy egy adott koponya térbeli és időbeli elhelyezkedése hogy alakul ? 3D szkennelt adatokból, emberi segédletes betanítás stb ? Deep learning miegymást ? Van ilyenekre elég adat, vagy kutatási pénz ? Ez elég érdekes téma lenne, a DNS biológiai stb egyéb kutatások mellett.

  • @RadnaiFerenc
    @RadnaiFerenc 6 місяців тому

    A ma élő népesség genomja mikor lesz feltárva ? És annak kell keresni az őseit !

    • @Arpoxais1Ateas2
      @Arpoxais1Ateas2 6 місяців тому

      A Magyarságkutató Intézet honlapján még most is ott van az egyik legfontosabb archeogenetikai megállapítás a magyarság eredetéről: "A ma élő magyarság őseinek Kárpát-medencei jelenléte több ezer éve folyamatos" "A Kárpát-medence megbonthatatlan egysége A szerzők a módszert a Kárpát-medence egykori és mai népességeinek vizsgálatára alkalmazva azt találták, hogy a mai populáció túlnyomó többsége egy rézkori (Kr. e. 4500-Kr. e. 2800) - bronzkori (Kr.e. 2800-Kr.e.700) alapnépességre vezethető vissza, míg a keleti sztyeppei régióból érkező bevándorlások a jelek szerint kisebb genetikai hatást gyakoroltak a tizedik-tizenegyedik századi népességre. Ez az eredmény egybevág az Magyarságkutató Intézet kutatói által jegyzett korábbi közlemény eredményével, melyben azt találták, hogy a 10 -11. századi köznépi temetők népessége elsősorban a korábbi helyi népességet képviseli. Korábbi publikációnkban megállapítottuk, hogy a 10 -11. századi köznemesek többsége valószínűleg a Kárpát-medence helyi lakosságát képviseli, amely természetes módon keveredett, abba beolvadtak a keletről (vissza)érkező csoportok, köztük Árpád magyarjai, és a vele érkező törzsek."

    • @gilgames4539
      @gilgames4539 Місяць тому

      Én is azt vártam, hogy a honfoglalás kori köznép (helyben lakók) kik voltak, és mi közük a maiakhoz... Mert a köznép beszélt magyarul...

    • @RadnaiFerenc
      @RadnaiFerenc Місяць тому

      @@gilgames4539 A mai helyben lakók genomját kell megfejteni.Legelőször! És csak azután ezek őseit.

    • @user-bb5dw6kk7r
      @user-bb5dw6kk7r День тому

      60 slavi

    • @childabductioninitaly8946
      @childabductioninitaly8946 11 годин тому

      A 2000-ben elvégzett Semino-féle, genetikai vizsgálatsorozat, Y-kromoszómás kutatási eredményei szerint: -A magyar férfiak 60 %-a az EU-19-es - őskőkorszakbeli - ősapa leszármazottja. -A magyar férfiak további 13,3 %-a az EU-18, -11 %-a az EU-7, - és 8,9 %-a az EU-4 ősapa utóda. Mindez azt jelenti, hogy a jelenlegi magyar férfiak 93,3 %-a négy ősapától ered, és 73,3 %-a már az őskőkorszakban a Kárpát-medencében élt férfiak utódja.” (Dr. Czeizel Endre: A magyarság genetikája 235. oldal, 3. bekezdés.)

  • @MitoszMese-yj6dy
    @MitoszMese-yj6dy 6 місяців тому

    Köszönjük szépen!❤

  • @jozsefvadon3086
    @jozsefvadon3086 6 місяців тому

    A magyarság ősei: mezolitikumi vadász őslakók, neolitikumi közelkeleti földművelők, bronzkori yamnaya pásztorok, vaskori szkíták, szarmaták, hunok, gepidák, (avarok ?), Árpád törzsei, besenyők, jászok, kunok. Fontos még megjegyeznem, hogy a neolitikumi népességrobbanás miatti népesség kiáramlás egészen Mongólia közepéig jutott el az évezredek alatt, majd a vaskorban megindult egy erőteljes visszaáramlás. Így a visszaérkező népesség nagyrészt távoli rokonnak is mondható.

  • @jozsefvadon3086
    @jozsefvadon3086 6 місяців тому

    A régészeti, antropológiai és genetikai adatok arra mutatnak, hogy a "honfogalás" során egy a falusi lakossághoz képest kis létszámú ugor-szarmata-hun-(rusz ?) származású vegyes uralkodó elit beérkezése történt. Ez sok jogos kérdést felvet a nyelvünket illetően, aminek megválaszolásáoz el kellene szakadni a korábbi akadémiai féle finnugor elmélettől. Grover S. Krantz világhírű amerikai antropológus meglátása: " Én azt találom, hogy minden ugor nyelvet beszélő csoport magyarország régiójából terjedt el egy sokkal korábbi korban, és az ellenkező irányba." A krónikáink az uralkodó elit történetét mesélik el, nincs ebben semmi különleges, csak nem kellene az utókornak azt az egész kárpát-medencei lakosság származására vonatkoztatnia. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a nemzet fogalmát régen kizárólag a nemességre értették. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy az elit rétegek ne tartoznának az őseink közé, de meglátásom szerint a frissen beérkező elitek hoztak be kultúrális jegyeket, sok új szót is, de lényegében nyelvileg mindig beolvadtak az őslakosok közé.

  • @jozsefvadon3086
    @jozsefvadon3086 6 місяців тому

    Dr. Török Tibor és munkatársainak munkássága kiemelten fontos és hiánypótló. Nagyon nagyra értékelem az ő és munkatársai elkötelezett és lelkiismertes munkáját. Bár a poiltikai adja a pénzt a kutatáshoz, mégis fontos lenne, ugyanakkor hiú ábránd, hogy ne befolyásolják a munkát politikai érdekek. Másrészt az egyes kultúrák nyelv taglalását szerintem ki kellene teljesen hagyni az előadásaiból, mert nagyon megosztó és bizonytalan téma, amiről a gének vizsgálata alapján is csak találgatni lehet. Tovább kell vinni a kutatást, úgy tudom eredetileg tervben is volt, vagy már folyik is a Kárpát-medence genetikai vizsgálata (tájegységenként, és csak magyar leszármazottak (dédszülők) vizsgálatával), valamint fontos lenne a neolitikum, bronzkor, vaskor, szarmata kor, hun kor genetikai vizsgálata és kielemezése, különös tekintettel különválasztani a vezető (hódító) réteg és a falusi köznép genetikai adatait. Óriási, de érdekfeszítő munka lesz ! Biztosítani kellene, hogy független tudományos munka folyjon. Vizsgálandó még: hun-avar azonosság kérdése, székelyek, palócok, jászok, kunok stb. A régészeti, antropológiai és genetikai adatok arra mutatnak, hogy a "honfogalás" során egy a falusi lakossághoz képest kis létszámú ugor-szarmata-hun-(rusz ?) származású vegyes uralkodó elit beérkezése történt. Ez sok jogos kérdést felvet a nyelvünket illetően, aminek megválaszolásáoz el kellene szakadni a korábbi akadémiai féle finnugor elmélettől. Grover S. Krantz világhírű amerikai antropológus meglátása: " Én azt találom, hogy minden ugor nyelvet beszélő csoport magyarország régiójából terjedt el egy sokkal korábbi korban, és az ellenkező irányba." A krónikáink az uralkodó elit történetét mesélik el, nincs ebben semmi különleges, csak nem kellene az utókornak azt az egész kárpát-medencei lakosság származására vonatkoztatnia. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a nemzet fogalmát régen kizárólag a nemességre értették. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy az elit rétegek ne tartoznának az őseink közé, de meglátásom szerint a frissen beérkező elitek hoztak be kultúrális jegyeket, sok új szót is, de lényegében nyelvileg mindig beolvadtak az őslakosok közé. A magyarság ősei: mezolitikumi vadász őslakók, neolitikumi közelkeleti földművelők, bronzkori yamnaya pásztorok, vaskori szkíták, szarmaták, hunok, gepidák, (avarok ?), Árpád törzsei, besenyők, jászok, kunok. Fontos még megjegyeznem, hogy a neolitikumi népességrobbanás miatti népesség kiáramlás egészen Mongólia közepéig jutott el az évezredek alatt, majd a vaskorban megindult egy erőteljes visszaáramlás. Így a visszaérkező népesség nagyrészt távoli rokonnak is mondható.

  • @zolikoczoh6461
    @zolikoczoh6461 7 місяців тому

    Mikor lesz a kamara zenekar koncertje?

  • @tothgabor100
    @tothgabor100 7 місяців тому

    A Kárpát - medence 10-11. századi népességének genetikai összetétele és származása, azok alapján hogy csupán az alföldi temetőkből és az "első generációs bevándorlók" sírjaiból vett mintákat veszik számításba. Hogy is van ez, hol van a származásunk 90% része?

    • @mihalybormester8736
      @mihalybormester8736 6 місяців тому

      Ott, máshol emberek se laktak vagy csak alig, ne magyarázd a bizonyítványod ha nem figyelsz és nem értesz hozzá.

    • @tothgabor100
      @tothgabor100 6 місяців тому

      @@mihalybormester8736 A Dunántúl sűrűbben volt lakott és jellemzően nyugat európai bevándorlók jöttek - mentek év ezredeken át és alkották a lakosságot. Árpád népe kb. 10%-át tette ki a Kárpát Medence őslakosságának. Ezt halkan megjegyzik mindig az előadásokban, (mert figyel rá a szakma úgymond Európa tudományos közössége) de politikai megrendelésre legszívesebben elhallgatnák. Mongóliában, meg Afganisztánban van az eredetünk, ezt etetik meg, akivel tudják.

    • @tiborpatay3016
      @tiborpatay3016 3 місяці тому

      A 980-as években csak az Alföldi részt foglalták el "őseink". A dunántúlt csak 996 - 997- ben foglalták el. Ez a tanulmány főleg a Karcsa környéki és az először bejöttek szállásterületeit vizsgálja. 8:26

    • @tattooairinc6308
      @tattooairinc6308 Місяць тому

      A magyarság ősei azonban mint európai ősnép helyben maradtak. Ezt ugyancsak alátámasztják a legújabb markergén-kutatások. E kutatások kimutatták, hogy a magyarokra 60%-os gyakorisággal jellemző EU 19-es markergén már 35,000 - 40,000 éve jelen van a Kárpát medencében ( Forrás: Science Vol. 290, Issue 5494, Article: European Origins,10 November, 2000 ). - A Magyarság Hiteles Őstörténetének Alapjai, Írta: Lajdi Péter, 2008

    • @tereziacsizmadia34
      @tereziacsizmadia34 6 днів тому

      @@tiborpatay3016 Azzal hogy állsz,hogy a Pozsonyi Csata után az Ország határ ENNSBURGNÁL volt?Szerinted Pegazus Lovakon nyargalták végig Nyugat Európát? Átrepülték a Dunántult?Az utolsó néhány perc a lényeg ,nem a Hunok -Magyarok,hanem szittya Őseink kb.1500 évvel korábban kerültek a hantyk mansyk közelébe,külömben meg a várhunok /avarok/ tartalmaznak mongol géneket ! Az utolsó 5 percben kitudódik!

  • @sandorgubicza709
    @sandorgubicza709 7 місяців тому

    Nem a test az igazán fontos hanem a SZELLEMISÉG=TUDÁS! De lehetnek események amiket beírnak vagy beíródik a genetikába! Pl: "Vérszerződés mennyiben vettél részt" a tenyér is tartalmaz információt ami vissza vezethető a genetikába való beírásra! Pl: gyerekeid száma és, hogy lány vagy fiú stb.

  • @taki3
    @taki3 8 місяців тому

    Az nem lehet hogy mocsarrvilag volt akkoriban sommogyyban ami 100 év múlva kissé felszaradt??!

  • @RasztLynex
    @RasztLynex 8 місяців тому

    Jó, lett a videó, szeretem a Balázst és a művészetét. A Forgács azért "fáradt el", mert sajnos már senki nem akart semmit csinálni! Ott volt az Elevenkert is a mostani Barlang, a Művészetek Völgyében az Óvodakert, aztán az is Elevenkert néven, az elején lelkes tagok szép lassan elfáradtak, elfogyott a motiváció, mindenki más irányba ment :( Lehet, egyszer majd, a nem túl távoli jövőben, feléled hamvaiból és újra jelen lesz :)

  • @enddav
    @enddav 8 місяців тому

    alatta.

  • @miklosbalatinecz6851
    @miklosbalatinecz6851 8 місяців тому

    A névtanban azért nagyobb stabilitást látok, főleg akkor ha nagy az egyirányúság egy-egy területen.

  • @carlkiszely9534
    @carlkiszely9534 9 місяців тому

    Mintegy 10%. És 50% uráli/finnugor (manysi, nganaszan stb.).

  • @attilavf
    @attilavf 9 місяців тому

    Dr. Török Tibor megint nyelvészkedik és így nyalja az MTA seggét.Jobban tette volna, ha a hun genomok nyomába ered, lévén ők voltak a hazatérésnek a vezetói, arról a ferdítésról, hülyére vevésról nem is beszélve, hogy újból és újból belekeverte a mansykat abba, amibe nem kellett volna. Kár volt.

  • @kismatyas
    @kismatyas 9 місяців тому

    Ilyen egy évkönyv, amit forrásnak szoktak tekinteni? Komoly. 10 évig semmiről se tesz említést, azért a számsort beírja egymás alá...amikor sikerül. :) Magyarázat: a forrás mégsem évkönyv, hanem az elsős kovács pistike írásfüzete. :)

  • @taki3
    @taki3 9 місяців тому

    10 11.szazadi népesség származásáról de az avarokrol nem esik szó?????

  • @arpadgrizner8942
    @arpadgrizner8942 9 місяців тому

    Kik lakták volna?Magyarok! Nem honfoglalás volt hanem HAZATÉRÉS!!!!

    • @gyorgynemeth4484
      @gyorgynemeth4484 5 місяців тому

      Ha magyarok lakták, akkor nincs se hazatérés, se honfoglalás, hiszen itt vannak és ha egy csoport elmegy majd visszetér, akkor az nem vonatkozik az egész népre- vagyis amit írsz, ezzel az egyszerű logikával beláthatón értelmetlen. Értrelmetlen abból a szempontból is, hogy a történelmi források megemlékeznek az itt élő népekről, de magyarokról nem. Azonban, hogy legyen némi igazságod: ez az elmélet, de sajátmagfogaélmazásában inkább fantázia, mert semmiféle adat bizonyíték nincs rá, László Gyulától származik (csak ezt a részt a történelem hamisítók mindig kivágják az interjúból). Tehát az ő fantázia játéka, hogy a jégkorszak után egy csoport elvándorol az Uralhoz, ott kialakul a magyar nyelv és magyar nép, aki aztán visszavándorol. Tehát ez egy fantázia, de így is elég sánta, hiszen magyar-e akinek nincs magyar nyelve és vélhetően ilyen identitása sem. Egyébként László Gyula nagyon színes egyéniség volt, ontotta az elméleteket, amikből nagyon sok megdőlt.

  • @agnesviranyi7217
    @agnesviranyi7217 10 місяців тому

    Sajnálom, hogy a települések kialakulásának történetéből az maradt ki, ami ma is látható építészeti emlék. Várak, lakótornyok, udvarházak! Ugye Ön sem hiszi el, hogy 3x2 méteres gödrökben töltöttük el életünket? Azért, mert nem hajlandóak feltárni régi lakóépületeinket, putrilakókká teszik a magyar népet! Szégyenletes.

  • @KkkhhggGfffhjjjzg-qp9hm
    @KkkhhggGfffhjjjzg-qp9hm 10 місяців тому

    A liberális magyarok Pest megyébe foglaltak hont, - te Fere itt foglaljunk hont, itt magasabban vagyunk, le tudjuk nézni a többieket…..

  • @KkkhhggGfffhjjjzg-qp9hm
    @KkkhhggGfffhjjjzg-qp9hm 10 місяців тому

    Egy kicsit lesajnáló a hölgy véleménye a kollegákról- nagyon ELTE ízű a hölgy felfogása……így lehet szakítani…..

  • @normarendszer
    @normarendszer 10 місяців тому

    Az tényleg tudománytalan, hogy Anonymus fantáziaszüleményei a hely és személyadatok. Miből veszi a némber ? Ott volt ? A " nem igazolható " alatt azt érti, hogy anno nem táviratozták meg a kancelláriának, amit az lejegyzett, vagy pedig azt, hogy a középkorban eltüntették a rovásos feljegyzéseket ? Mi bizonyítja a fantázián kívűl, hogy a szláv hangzású hely és személynevek valósak, az Anonymus által említettek meg scriptoriak ? Nemde elfogultság, aminek köze sincs a tudományhoz. Akkor pedig mi az a förmedvény a némber szájából, hogy Szalók határkövei, a feljegyzések szerinti lakossága magyar, ám ez szerinte (!) nem nyomós érv. Mi a nyomós neki ? A szlovák történészek hazugságai, a nagy Morva birodalom 19.századi kitalációja ? Miért nem megy más pályára, mit keres ez a némber a tudomány közelében ? Egyetlen " erénye" az, hogy óhitű leszármazott ? Az nem erény, hanem állapot. Lesújtó a véleményem, de ami lényeges, hogy HAZUDIK, mint annyi más, magyarnak nehezen nevezhető forráskritikus Anonymussal kapcsolatban.

  • @kocsisszilviavarkonyine3687
    @kocsisszilviavarkonyine3687 10 місяців тому

    Sajnos a világoskék háttér miat nem jól látni a fotókat rajzokat kár érte.

  • @petoimre3671
    @petoimre3671 10 місяців тому

    Árpád népe nem a honfoglaló magyar nép! Az itt élő ősi népek honába tértek meg, ez lett az ő honuk is. Átvették a Kárpát-medence évezredes nyelvét, amely egységesült az ómagyar korban.

    • @attilavf
      @attilavf 9 місяців тому

      Ez nem olyan bonyolult. Ki mondta, hogy magyarul beszélt velük? +Az óseink min. 2 nyelvüek voltak.@@mrroyale5688

    • @taki3
      @taki3 8 місяців тому

      Az avarok előtt az ősi népből hányan lehettek? 430-ban a rómaiak költöztek ki a hunok elől is sokan elmenekültek+ jött a klimakatasztrofa ami miatt a longobardok is távoztak ja és előtte a keleti gótok is italiaba -elhetetlen lepusztult föld miatt kérték zsarolták a keletromai császárt az elköltozesre ami itt ő engedélyezett .. előtte denzigig hun vezért kinyirtak a hunokkal együtt + jőtt a jusztinianuszi pestis (20 50 miliő hallott )Az ősi nép utolsó példányai mocsarban római temetök kriptaiban bujkáló nyomorult példányok akikről még beszélni sem érdemes!A longobardok által legyőzoött gepidakbol maradhattak ők a kesőbb betelepült szlavok emlegette teutok totok de ugye őket nem lehet ősi Kárpát medencei népnek nevezni!

    • @tothgabor100
      @tothgabor100 7 місяців тому

      petoimre - Ja, ez igaz, de a magyar nyelvet illetően csak hipotézis. Egyenlőre nem tudni konkrétan, hogy a magyar nyelv hol keletkezett, hol beszélték először. Talán egyszer megfejtik a kutatók, remélhetőleg politikai megrendelés nélkül.

    • @taki3
      @taki3 7 місяців тому

      @@tothgabor100 Julianus elmegy Magna hungaria a és ott magyarul beszélőkre talál.Magna hungaria és Magna Bulgária azonos.Akkor viszont a nyelv is!A kutrigurok Török szerint egyenlőek az európai hunokkal nagyrészt ( a hun nem egy nép hanem mindenki aki lovon ül és nyilazik)Kik azok akik több hullámban telepedtek le az avar földön - igen ők az ogurok kutrigurok ugorok --- erre utal a kettős honfoglalás is.Idezet Török prof -tol "a honfoglalok a mai volgai tatarokhoz és baskirokhoz hasonlítottak legjobban ami megfelel a történeti forrásoknak.Közvetlen elődeik az ONOGUR ok lehettek ami megfelel az antropológiai régészeti és nyelvi adatoknak"[ nálam az onogur magyar nyelvi magyarázattal az ona von -bol - minden 10 után egy vonás innen van a négy ven40 hat van60 het ven 70 (orosz venger)az og az ág lehet az úr embert jelenthet így jön ki az ONOGUR ]

    • @gilgames4539
      @gilgames4539 Місяць тому

      @@taki3az on tizet jelent, az onogur tíz népet/törzset

  • @petoimre3671
    @petoimre3671 10 місяців тому

    Úgy látom, a genetikus nem lehet meg a nyelvész nélkül, és különösen a ma született genetika-tudomány meghőkölése zavaró az akadémiai nyelvészet nyomása előtt. Talán mégsem itatta át a nyelv az ősök genetikai képét!

    • @gabor6259
      @gabor6259 2 місяці тому

      Honnan veszed, hogy az akadémiai nyelvészet bármilyen nyomást gyakorol a genetika-tudományra?

    • @gaborjuhasz5610
      @gaborjuhasz5610 Місяць тому

      ​@@gabor6259az elmúlt 150 èv , Egyèbkènt mindig a Gansi nanysit keresik..... Hazudnak mint a vízfolyàs!!!

    • @kashmirha
      @kashmirha 24 дні тому

      Van egy prekoncepciód, ha az nem jön be akkor duzzogz hogy csalnak. Közben alighanem nálad 1000x komolyabb kutatók melóznak ezeken a kutatásokon olyan technkáűkkaé amikről foggalmad sincs és nem is érdekel mert már eldöntötted hogy mit szeretnél vagy nem szeretnél hallani.

    • @gaborjuhasz5610
      @gaborjuhasz5610 24 дні тому

      @@kashmirha A baj az hogy semmit nem càfoltàl.... Mèg ha igazi is amit írsz..... 😁

  • @hidas8
    @hidas8 10 місяців тому

    Miért nem köntöst használja kaftán helyet hiszen ez fönt is maradt !

  • @petoimre3671
    @petoimre3671 10 місяців тому

    Időnként megszólal itt egy reklámhang. Egy borzalmas nő hangja ez, betiltásra érett hang!

  • @isabelhuszka
    @isabelhuszka 10 місяців тому

    Hol volt ez, hogy eddig nem láttam?🙂Először egy költőt ismertem itt, aztán egy festőt, Mihály a zenész. Három az igazság! mindhárom művészet rendkívüli módon hat rám, az első kettőt művelem, a zenét inkább hallgatom.🙂

  • @palmaiattila3288
    @palmaiattila3288 10 місяців тому

    Nem kéne annyira ragaszkodni Pais névfordításaihoz. Az "usubu" és "eusee" neveknek vannak az Ösbő és Őse változatoknál jobb magyar megfelelői is: Özséb és Őzse (v. Özsej). Az első nem szorul magyarázatra, a másik is létező magyar kifejezés ebben a formájában, pl. az Őzse-völgy a Mátrában. Mindkettő eredete a görög Evszéviosz (Ευσέβιος, lat. Eusebius) névben keresendő. Talán a pontuszi vidéken történt a névadásuk, mivel nem kizárt, hogy az ottani görög enklávéból is felkerekedtek néhányan és csatlakoztak Álmos és Árpád (ill. elődeik) seregeihez a (nyugatra) vándorlásuk során.

  • @palmaiattila3288
    @palmaiattila3288 10 місяців тому

    A helyesbítés igényével: a cseh forma a "slavík" (rövid a, hosszú í), míg a tót a "slávik", és nem fordítva, ahogy az elhangzott. Nyelvünkben a fülemüle egyenértékű szinonimája a csalogány. Érdekes felvetés lehetne a "slávik-slavík" párhuzamot összevetni, vizsgálni a "csalogány" etimológiája kapcsán is, pl. annak eshetőségét, melyik melyiknek a jövevényszava. Talán pont azért, mert inkább magyar eredetű a csalogány a fülemüléhez képest, amely gyaníthatóan görög eredetű. A csalogány etimológiája levezethető a csal ige szóbokrából, de nem a "csalárd", "csaló" pejoratív közelítésében, hanem abból a stílusos változatból, amikor azt mondjuk, milyen gyönyörű hangokat csal ki valaki (pl. a nemzet csalogánya) a torkából, a hangszálaiból...

  • @palmaiattila3288
    @palmaiattila3288 10 місяців тому

    Mint laikus (mivel nem lévén történész), szívesen megosztok néhány saját és átvett gondolatot. A "honvisszafoglalás" kapcsán szerintem megállapítható az avar folytonosság, ami - a híresztelésekkel ellentétben - kézzelfoghatóan és gazdagon dokumentálhatóan létezett a nyugati végeken (Pannoniában) a Karoling korban is, és a nagy vereség ellenére ugyanúgy megmaradhatott az avar fennhatóság még jó ideig a Duna-Tisza közében, és a Tiszántúlon is. A magyarság IX. századi bejövetelének utolsó (a harmadik) nagy hulláma pedig a legújabb kutatások szerint nem 895-96-ban történt. A dátum viszont jó, csak azzal a különbséggel, hogy ekkor jött az a nagy képességű magyar vezetői réteg, amely végül kialakította a magyar birodalmat - de nem a tömeg. Az már itt volt! (Megjegyzés: az senkinek sem tűnik fel a - nemcsak - magyar történésztársadalom berkeiben, hogy a korabeli nyugati krónikákban mást sem látni, mint: "a hunok, vagyis az avarok"... "az avarok, vagyis a magyarok"... A másik árulkodó jel: sosem látni olyan forrást, amely arról adna hírt, hogy: "az avarok lerohanják a hunokat"... " a magyarok győztes csatája az avarok felett"... Quid plura?) De nézzük a tényeket, mert árulkodók: Károly király, majd császár csak egy viszonlyag hosszú, 8 évig elhúzódó háborúskodás után tudta elérni, hogy a nyugati avarok behódoljanak neki, és hogy kitolhassa a keleti frank peremrész gyepűjét a Dunáig (a római birodalom újraalapítási koncepciójának az lehetett az egyik feltétele, hogy visszaszerzi Pannonia felett a fennhatóságot, és kiépíti megint a kiválóan védhető Danuvius ripensist). 805-ben az akkorra már keresztény avar kagán (Theoderich) kérésének eleget téve megalapította Frank Birodalom Avar Tartományát, amelyet nyugatról a Bécsi erdő határolt, északról az akkori Duna-vonal Carnuntumtól és a dévényi kaputól kezdődően Komáromig (Pozsonytól a Csalló a ripa, amely az akkoriban hajózható, a mai Kis-Duna volt), délről pedig a Rába, amely akkoriban még a hajózható Dunába (a Csallóba) nem Véneknél, hanem Komáromnál torkollott. A szilárd frank-avar béke és letelepítési engedély megszerzésének záloga az volt, hogy a pannoniai avarok köznépe is felvette a kereszténységet, s a 9. századtól - egyházi irányítás tekintetében - a salzburgi érsekek kormányzása alá tartozó Passaui Püspökséghez tartoztak. A passaui püspök az egyházmegye egy-egy térségét alsóbb kormányzatokra bízta. Pozsonypüspöki területén, az akkori Vetvar v. Vetvár nevű településen már korábban avar keresztény templom épült, ugyanis ide került az avarok Anno nevő térítő püspökének (chorepiscopatus), illetve a vetvari független önkormányzattal bíró tartománynak a székhelye. Mindezt a privilégiumot Német Lajos király megerősíti az eredetiben fennmaradt, 836. február 16-án Osternhouában kelt oklevelében. Viszont ekkoriban szervezte át Lajos király az összes vazallus határterületet őrgrófságokká (ún. Markgrafschaft-okká), és így történt, hogy ekkor már nem az avar kagán a küldöttség feje a birodalmi gyűléseken (legfeljebb a küldöttség tagja lehetett), mert a területért ezentúl a király frank (bajor) hűbérese, vagy egyenesen a hercegi rokona felelt. Ezért nincs további híradás az avarokról Pannoniában, és ez okozza a történészek fejtörését a hirtelen "felszívódás" kapcsán. Pedig ez nem is az egész avar birodalom maradéka, valamint Bizáncban is maradt erről elégséges mennyiségű írott diplomáciai forrás. A többi Kárpát-medencei területen pedig felejtsük el a bolgár fennhatóságot. A bolgár cár sem ekkoriban, sem később nem lépte át huzamosabb időre a Drávát északi irányban, egy-két kisebb portyázás kivételével. A Pannonián kívül eső avarokhoz pedig 843-tól egyre nagyobb számban érkeztek magyarok, először csak harcosok, majd a családtagjaik is szivárogni kezdtek a régióba, kialakítva egy biztos hátteret, ill. logisztikai hátországot a kezdetekben idegen zsoldban kivitelezett csatározásaikhoz, miközben alaposan kikémlelhették egy fél évszázadon keresztül a "környéket". Egyedül a pannon tartományokba és attól nyugatabbra nem szerveztek ekkoriban még hadjáratokat a magyar hadak, sem portyázásokat (egészen 880-ig, Arnulf király felkérésére, a fellázadt Zwentibald comes megfenyítése kapcsán). Mire Árpádék és hívei megérkeztek 895-ben, a medencében már létszámában jelentős lehetett a magyarság bármely más itteni szórványetnikumnál (tehát nem összességében). Itt nem történt semmiféle avar leigázás, hiszen rokon- v. testvérnépnek tartották a magyarok az avarokat és vice versa. Szép csendben a birtokukba vették a Tiszántúlt, majd a kellő pillanatban beszivárogtak a pannoniai keleti frank gyepű területeire, első körben a frankok meghívására a morva renitenskedők ellen. De innen már familiárisabban ismert lehet a történet. Érdekes forrás Jerney János 1838-as írása (MTT/akadémiai székfoglalói kisértekezése?) "Anno, vetvári kún-avar püspök' pecsétnyomója DCCCXXVI-ból." címmel (Tudománytár - Értekezések, Második év - Negyedik kötet, szerk. Luczenbacher János, Buda 1838.)

  • @palmaiattila3288
    @palmaiattila3288 10 місяців тому

    A" limes-út" szerintem helytelen kifejezés. Itt nem volt limes (cölöpkerítés), hanem ripa (a folyampart, mint természetes határ), csakhogy az is néhány tíz kilométerrel északabbra. A Solva-Brigetio-Carnuntum útvonal egyértelműen az ókori római hadiút maradványa, és nem kizárólag csak mint határvédelmi logisztikai trajektória. A Csallóköz a keresztény Avar Tartomány integrált része volt, mivel az Öreg-Duna - annak ellenére, hogy ennek vízhozama sokkal bőségesebb volt a (mai) Kis-Dunáénál (az ókori-középkori Csallóénál), ahogy ma is - a rendkívüli szövevényessége és a gyakorta kialakuló kavics-zátonyok miatt sem volt hajózható, a mocsaras vidéken, a rendkívül széles, vízzel elöntött ártéri erdőséggel tarkított öreg-dunai területen Pozsony alól egészen Brigetioig egyszerűen nem volt lehetőség hajókikötőt létesíteni, s ha el is jutott volna errefelé valamilyen úszó teherszállító alkalmatosság, a Duna vizét málharakománnyal ott sem a bal, sem a jobb "part" felől nem lehetett volna megközelíteni. A hadászati hajóút ebben a korban az egyébként erősen meanderező, de a kikötésre bárhol alkalmas partszakaszokkal rendelkező észak-csallóközi Csalló folyón, a mai Kis-Dunán vonult. Ott húzódott a római ripa is. Nem részletezem, hogy ebben a korban a Vágközt és a Csallóközt még egymástól elválasztotta a Csalló vízfolyása.

  • @personaltrainerwaterpolo9516
    @personaltrainerwaterpolo9516 10 місяців тому

    Volt ilyen esemény?)))

  • @fdsfdsdgdgfd4498
    @fdsfdsdgdgfd4498 10 місяців тому

    Stak egy kis problém van, hogy a magyar nyelv nem fingár, hanem indogermán és germán nyelv. magyarnyelvindogerman-german.blog.hu/ Ha az egész fingrista szar egy bullshit, úgy a kúromány rekkja is magaját, hogy fingrsita, lebernyák, bullshit, és prekoncepció az itteni szar, anat túrek vagy ana itt makog.

  • @attilasztrik2665
    @attilasztrik2665 11 місяців тому

    A mai Magyarorszagon élő emberek nem feltétlenül a honfoglaló magyarok leszármazottai. A korábban itt élők aránya nem egyértelmű! Aztána a rengeteg Német, Szláv és egyéb ...... betellepítés, Török uralom, is hagyott némi genetikai nyomot. Elég ránézni egy régi vezetéknév listára 🤔 Kevés az igazi Magyar név . És azok egyrésze is már felvett (Magyarosított)

  •  11 місяців тому

    A keresztény magyarok megbuktatták a keresztényüldöző római gyarmattartó birodalmat.